Fühh. A tegnapi lábragyúrós nap után, ma nyomattam kétszer annyit az ugrókötéllel, még a végén a hónapban el is nyûvöm a cipellõt.  Egy csomó jó... vagy éppen kevésbé jó poszt-ötlet van fejben, de ezeket még meg kell rágni kicsit, mielõtt leírom.

Fene megette, hogy a nap csak 24 órás. Ha tegnap mondjuk 36-40 lett volna, lehet sose hagyom abba a guggolásokat, annyira belejöttem. A combok nem is díjazták, hogy ma köteleztem, de nem kérdeztem õket. Lesz néhány lazább napjuk most is, meg egy hét múlva is.

Úgy néz ki, két héten belül Rocketgirllel össze tudjuk hozni a szegedi kiruccanást is.  Ott se ártana néhány 48, vagy akár 72 órás nap, annyi minden tervben van. Fura hallani, mikor egy ismerõs azt mondja, hogy unatkozik. Az elmúlt két hétbõl most van egy kis idõm beszállni a gépbe Falloutozni. Mit csináltam helyette? Á semmi extrát, megterveztem és létrehoztam a Self Challenge-et, plusz egy privát 'csapatépítõ' projektet, ami ugyan per pillanat szüneteltetve van, de idõvel folytatódik. Tervben vannak a találkozók, a házibulik, nyomatjuk az edzést, mint az õrültek. Amikor másodszor csuklasz össze a szõnyegen, fekvõtámasz közben de felállsz, pihensz és végül szünetekkel ugyan de lenyomsz még harminc-negyvenet... amikor a térded jelzi, hogy érzi a megnövelt futótávot, pihenteted kicsit, aztán újra letolod... amikor meló után, este, hullafáradtan is megdöntöd a korábbi rekordod lábemelésben... (ezek közül csak egyik voltam én )
Tartjuk egymásban a lelkesedést ezen a téren éppúgy, ahogy az összes többiben.

Ja, meg írtam is, a novella fele készen van már. A második felek mindig könnyebbek és gyorsabbak, azokat már 'csak' be kell fejezni. Meglesz, de nem ma este. Ehhez jobb mentális fókusz kell. Persze megtehetném most is, nem is lenne olyan vészes. De jobbat akarok, mint 'nem vészes'. Az se kizárt, hogy holnap már megcsinálom. Nem szoktam sokat szórakozni vele.