Hosszú idő után villámtalálkozónk volt Rocketgirllel. Szépen besűrítettük a másfél napba, amit be lehetett.
Le a kalappal az eltökéltsége és teljesítménye előtt. Miután a fél napot buszon töltötte, az első este nagy része a másnapra való gyakorlatozással telt. Lightosra vettem magamban a kiképzőtisztet, ettől függetlenül azt hiszem, sikerült hathatós segítséget nyújtanom a felkészüléshez. Az izomlázam meg csak elmúlik most már...
Ideális kirándulóidőnk volt, ki is használtuk. Egy kis autózás, egy kis mászkálás a délutáni napfényben, este pedig bor-horror kombó, előbbiből kevesebb, utóbbiból több. Ügyeltünk rá, hogy teljesen azért ne facsarjuk ki magunkat.
A kedvenc hokicsapatom, fennállása óta a legjobb szezonját zárta. Ügyesek voltak, ha így folytatják, nem lesz messze az a döntő meccs a jövőben.
Még a bor-horror előtt vettem az újságosnál egy friss, katonásdis magazint. II. világháborús alakulatos. Lényegében egy füzet és egy ólomkatona. Egyszer volt gyerekkoromban egy kis fazéksisakos kardforgató lovagom ólomból. Szerettem vele a Lego figurák ellen játszani és vigyáztam arra, hogy ne üssön nagyokat, nehogy letörjön a kardja vége. Most említettem Rocketgirlnek, hogy az az érzésem, a világ változik és az ólomkatonák alighanem a fiúk helyett a papák körében terjednek. Szépen kidolgozott német törzsőrmester figura, ha lenne gyerekem, biztosan vettem volna neki egyet, így meg... ha azt nézem, hogy nem szoktam tönkrevágni a holmijaimat, még az se kizárt, hogy egy napon, ha lesz utód, akkor megörökli a papától... szóval, mondhatjuk, hogy megőrzöm az utókornak. Tavaly-tavalyelőtt már gondolkodtam azon, hogy veszek egyet, amikor vásár van nálunk, ott szokott mindenféle ókori-középkori harcos figura lenni, de azok eléggé baltával faragottak, kb. mintha én csináltam volna és megkérik az árát.
Vettem még 'egy rend ruhát', pontosabban másfelet. Egy nadrágot muszáj volt, mert már a második munkanadrágom nyüvöm el, ez van, nem örök életűek. Ha már jó áron volt, néztem egy másikat is, felvettem, nézem magam a tükörben és éppen csak el nem füttyentettem magam: Baszki, öcsém, narancssárga pólóval is úgy illik rád, éppen csak egy szalagom nincs hozzá, amire rá lenne írva, hogy "Kriegsmarine". De a narancssárga póló helyére néztem egy színben hozzá passzoló inget. Már csak egy kis fazonírozásra van szükség, mert a száruk hosszú, lehet, hogy valami zsiráfemberekre méretezték, mert ennél csak hosszabb szárúak voltak.
Ha már kiképzőtiszt és Kriegsmarine szóba került, úgy néz ki, sikeresen vagyok magammal szemben is keményebb a költségvetésem, az időbeosztásom és a háztartás vezetése területén. Terv szerint még varrni fogok a napokban, nem kell nagy dologra gondolni, csak egy felvarrót fogok felvarrni. Anno gombot már tudtam, csak nem lesz nehezebb.
