Egy forró teát iszom, miközben ezeket a sorokat pötyögöm. Ha jól számolom, már több, mint öt éve szoktam rá, hogy csak feltegyem a vizet, filtert bele, késõbb a filtert ki és kész. Se citrom, se cukor. Ebben az idõben úgy vettem észre, jót szokott tenni.

Most valami értelmesebbet kéne ide írnom, de kevés az idõm és a blog csak egy blog. Mondhatni, a nap egyik jó pontja, hogy ismét tele van tankolva az autó. Aludtam, amennyit tudtam, a tea meg segít, hogy ne legyen döglés. Nehéz az embernek a kemény idõszakokban karban tartani magát, de nem lehetetlen. Jöttek a szakik és elvitték a cetlit, amire kiírtam az óraállásokat. Ez is egy jó momentum, legalább nem vertek fel alvás közben, piros pont nekik. Kicseréltem a konyhában a kiégett izzót és elmosogattam ebéd után az edényeket.

Minek írtam ezeket most le? Talán az egyik olvasóm miatt. Azért, hogy lássa, ha padlón is van, meg lehet találni a hétköznapokban is a kapaszkodópontokat.

Meg nem akarok mindig cybergoth dolgokról írni, arról úgyis fogok még eleget, amikor több idõm lesz.