A szokásos, vagy talán a szokásosnál is több apró vegyesség történt az elmúlt pár napban.
Sima tejes-müzlis beszerző körutam során találtam a Lidlben Pókemberes mintájú alsógatyákat. Először nem vettem komolyan, mert a cuccok 90%-a a fiúknak készült, de aztán ránéztem a táblára, azon az állt, hogy van felnőtt méret is. Lényeg a lényeg, hogy nagyon kényelmesek és pofás darabok, ha van még, akkor délután veszek párat, mert nagyjából most kezdem elnyűni az öt évvel ezelőtti darabokat.
Árésszel folytattunk egy rövid diskurzust, hogy mit kellene még a baseball mellé beiktatni, mert úgy látszik, az időjárás azért se akar nekünk kedvezni. A gokart merült fel elsőnek, aztán rövid kutakodás után egyöntetűen váltottunk inkább paintballra. Három óra négyezerért azért mégiscsak más, mintha nyolc percet brümmögnénk két és fél ruppóért. Egy a bökkenő mindössze a festéklődözéssel, össze kéne boronálni egy minimum nyolcfős teamet. Némi számolgatás... van ugye Árész, Rocketgirl, Cincinnatus, Colonel, Erendir meg én, ami még úgy viszonylag könnyebben összejön, de ez csak hat. Majd még meg kell támadni az ismerősi réteget Facebookon sunyiba.
Próbálom a korábban megtanult ismereteket megtartani és melléjük újakat szerezni, ez ma reggel azt jelentette, hogy felfrissítettem a memóriámat, hogy mi a különbség a valuta és a deviza közt és utánajártam, mi fán terem a mignon. Nézem a csokis mignon recepteket és persze naná, hogy géppel kéne keverni, meg hosszan állni hagyni. Persze nem arról vagyok ismert, hogy követném az utasításokat. A múltkor is jól sült el a szívformás csoki fondue, némi barbár serpenyőzéssel, miután a prototípus beleszenesedett az üvegpohárba másfél perc után a mikróban. Egyszer azt is ki kellene majd dobnom. Lehet, hogy poharastul.
