Ködfátyol

Az elõzõ poszt után volt egy rövid dilemma. 1 órám volt még szabadon eltölthetõ, mielõtt ideér Erendir. (Mármint késõbb ér ide, de innentõl kezdve egyik helyrõl másikra rohanás lesz.)
Piszkálgatta a fantáziát, hogy nyomni kéne a gépen egy óra Spec Ops: The Line-t. Nagyon jól esett a múltkor két darab egyórás nyomulás. Jól esni most is jól esett volna, de pont az elõzõ poszt miatt voltam úgy vele, hogy mégis ledõlök egy órára.

Nem mondom, az óracsörgés után olyan érzésem van, mintha innen-onnan kirántották volna belõlem az idegeket és most azokkal csapkodnának. De egyébként meglepõen sokat aludtam a nem egészen egy órába sûrítve. Tartottam attól, hogy csak fáradtan fogok forgolódni és ugyanúgy elnyûtten kelek. Jól aludtam és ugyanúgy elnyûtten keltem. :D

Még jó, hogy Erendir nem híve a részegen duhajkodásnak, szar lenne azt mondanom, hogy igyon este egyedül. :D

Talán csak egy nap telt el, hogy megírtam a Cute Poison-t. BuborékÁval beszélgettünk, mondtam, hogy neki se ártana odafigyelnie, mert ez tényleg egy alattomos cucc.

- A túlpörgést nem érzem annyira magaménak.
- Nem? Ahogy mondom, lappang. Vagyis lehet, hogy otthon ülve fárasztod szét magad. Nézd meg újra az elmúlt napjaid... Monster [energiaital]. Fáradtan, nyûgösen, morcosan kelsz. Pihensz otthon? Nem. Most is a gép elõtt aludtál el. Éjfélkor még fent vagy. [...] Relax van? Nincs. El tudsz kicsit szabadulni, hogy magaddal foglalkozz? Nem tudsz. Látszólag nem.

Megszokottá tud válni könnyen. Szegeden nekem is simán lecsorgott pár nap alatt négy Monster is. Igaz, azóta meg egy sem és se inger rá, se elvonási tünet. A sörrel is így vagyok, ha nyári szünet van, akár négyet-ötöt is le tudok gurítani, ha olyan hangulatban telik az este, persze akkor ez csak egy estére igaz, a többin semmi. Az éjfél után gépezés dettó már-már automatikusan jön. Nem nagy plusz onnan már a gép elõtt alvás, én úgy egy hónapja lefeküdtem olvasni két skype közt úgy 20 percre és 14 órával késõbb ébredtem az 500 oldalas könyvvel a fejemen. (Az más tészta, hogy hány üzenet jött, hány felõl, hogy hova tûntem már és miért nem válaszolok. :) )

Tegnapelõtt Cincinnatus lett este rosszul. Szerencsére nem komoly, mondja, ma már dolgozni is tud. De aggódom érte. Mégiscsak úgy vagyok vele, mintha a második apám lenne. Ma egyébként mindenkin a fáradtságot-kialvatlanságot-nyûgösséget vettem észre. Árész és Oriola is elnyûttnek tûntek, amikor reggel összefutottam velük egy percre. Értük is aggódom. Fuck... mikor lettem én ekkora 'Tyúkapó'?

Újabban ritka nagy baromságokat álmodok. Semmi rémálom, de ezekbõl is jobb felébredni. Olyanok, mint a hétköznapok, csak egy fokkal nyomasztóbbak, mintha nem történhetne bennük jó.

Melegebb lett az idõ idebent, elhagyhattam végre a símaszkot az alváshoz és ma már a fûtést is lejjebb vehettem. Nem fog megártani a pénztárcának se.

Jól sikerült a Burnout elleni pihenõnapozás, azzal, hogy gyakran befeküdtem olvasni és csak tegnap gameltem egy kicsit, mellette viszont egy átlag-átlagfölötti szinten ment az edzés, jó érzés volt és pihentetõ is. Igaz, az elsõ munkanapon meg pont elkapott a fejfájás az idõváltozás miatt, de szerencsére amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is múlt.

Szépen haladok a tervlistán levõ elemek kihúzásával, igaz, még csak a filmek közül, de már hármat is kihúzhattam. Az az érzésem, nem lesz gond a PC games részekkel sem. Az utazás és kajás részek meg alakulnak tavasztól kezdve.

Holnapután, ha minden jól megy, Erendir is jön. :)

Elmentem aludni és egy idõ után azon kaptam magam, hogy a rosseb bele, de lefagy a fülem, az orrom, a hajvégeim is a jégcsapoktól töredeznek, a karok rendben vannak, mert már szétfagytak és nem érzem egyiket se. Maxon megy a fûtés, de így is hideg van.

Begorombultam és kimásztam a takaró alól, majd felvettem a símaszkot. Ezt se gondoltam volna, hogy valaha ilyen ninja-fejjel térjek nyugovóra, de a kezdeti kis apró kényelmetlenkedések után hozzászoktam és onnantól kezdve sima ügy volt. Most, reggel, hogy levettem, hiányérzetem van, meg persze ott a fagy-aura a koponyám körül, lehet, hogy vissza fogom venni napközbenre is. Csak el ne felejtsem lerántani, ha mondjuk tûz üt ki az épületben, vagy valami, mert még a végén betörõnek nézve lepuffant valamelyik szomszéd, ami azért eléggé 'dumb way to die'.

Ha úgy nézem, végre hasznos, hogy anno megvettem a símaszkot és nem csak amolyan brahi, farsangi-halloweeni jelmez-kiegészítõ, netán majdani fétis-szexhez való segédeszköz, hanem tényleg egy szükséges holmi. Még jó, hogy van mellette egy zöld is, ha netán Rocketgirlnek is elkelne egy legközelebb.

Hosszúra nyúlik ez a nap.

Sikerült egy hosszút aludnom is, aztán csak nyomokban alakult a terv szerint. A terv ugyanis az, hogy most a napokban fõleg ágyban feküdni és olvasni fogok, közben ipari mennyiségû teát iszom meg, egyszóval olyasmit, amit emberemlékezet óta nem csináltam. Tekintve, hogy aktívan élem az életem, ez az ágyban döglés és relatíve semmittevés piszkosul távol áll tõlem. Mégis, néha muszáj megpihenni egy kicsit.

Talán két-három éve viccelõdtem azzal, hogy a 'manager-betegség' úgy is tud fenyegetni, hogy közben nem vagyok manager. Márpedig suttyomban azért ott pislákol a fejem felett Damoklész Burnoutja. (A kard a lószõrön függve mára kiment a divatból.) A munka egy dolog. A kérdés az, mit teszek a szabadidõmben. Márpedig az aktív élet minden elõnye mellett megkéri az árát, nemcsak idõben és pénzben, de energiában is. Ha lefárasztom a szervezetet a melóban, majd a szabadnapokon edzés, meg mindenhova menés van, kevés alvással, majd vissza a mókuskerékbe és így tovább, akkor idõvel be fog ütni a mennykõ. Viszont olyat se fogunk játszani, hogy Rocketgirl itt van én meg azt mondom, hogy jól van, aludjunk, meg dögöljünk és nézzük a tévét. Már csak azért se, mert idõközben az adás is megszûnt, a tévén max a port lehet nézni, ha nem porolom le.

Ezt a részt elsõsorban magamnak írtam le, mert amíg nincs akut gond, addig az ember azt hiszi, halhatatlan. Paradox a dolog egyébként, ha állandóan azon aggódsz, hogy bajod lesz, baleset, kipurcansz, akkor aztán végképp szétstresszeled magad és jó eséllyel be is következik, amitõl félsz. Ha sose gondolsz rá, akkor viszont nem veszed észre a jeleket, amikor még meg tudnád elõzni a gondokat. Amolyan balanszírozásra van itt is szükség. De ki tudja, hátha másnak is felnyitom ezzel a szemét, akkor meg nem rossz menteni +1 életet. (vagy legalábbis megelõzni bajokat)

Van most egy kis idõm magammal foglalkozni, úgy dögleni, ahogy nem szeretek, de a szervezet mégis hálás lesz érte. Utána ugyanis Erendirrel fogunk marhulni, aztán Rocketgirllel folytatjuk, ahol az elmúlt két hét abbamaradt és hipp-hopp meglesz Colonellel is a meeting. Persze kiégés akkor se lesz, de azért az ember nem punnyadni hív át másokat.

Ettõl még persze nem hazudtoltam meg önmagamat. Hazacsúszkáltam a szétfagyott utakon. Vettem a Lidlben két vászon ruhásszekrényt. Ahogy mondani szoktam, 'több a cuccom, mint a helyem'. Legalább lesz végre hova akasztanom az ingeket, anélkül, hogy a kabátokba préselném mindet. Az sem egy utolsó szempont, hogy Rocketgirl se a bõröndbõl öltözzön. Az egyik szekrényt ugyanis neki néztem. Lassan hat éve halogatom, hogy normálisan nézzen ki a lakás. OK, kinek mi a normális. Van, aki jobban szereti, az élethosszig kitartó, fából készült szekrényeket. Nekem ezek a 'temporális' bútorok valahogy jobban bejönnek. Töredék áron vannak, egyedül is hazaviszem, összerakom, ha kell, lebontom, oda rakom, ahova jól esik és ugyanúgy bele lehet rakni a dolgokat. Jó néhány évvel ezelõtt, amikor a fõiskolás érában gyakran vándoroltam az albértletek között, hû társam volt a korábbi szekrény, amit aztán késõbb tovább ajándékoztam, miután beköltöztem a lakásba. (Akkor úgy tûnt, elég helyem van. Ritka eset, amikor tévedek.)

A szekrények ráérnek holnapig, egyik se panaszkodott, hogy csak le lettek támasztva az elõszobában. Amolyan apa-fia program keretében holnap apám átjön és összerakjuk. Aztán közösen csúszunk vissza az utakon ebédre. Fokhagymakrémlevest csináltak és - LOLZ - Nutellás palacsintát. Öregszem, mert bõven megelégszem hárommal is, hol van az már, amikor négy után megdöglött az ember... Szóval holnap is az lesz, igaz négy palacsinta maradt, de majd legfeljebb két adagban eszem meg. Este ugyanis családi program keretében megnézzük a Super Bowlt és fel is vesszük, hogy késõbb Rocketgirllel közösen is meg tudjuk nézni. Kivéve persze, ha rossz meccs lesz, akkor letöröljük és felveszünk majd az õsszel egy jobbat. De Colonel kedvenc csapata az egyik gárda, nem tartok tõle, hogy rossz meccsnek nézünk elébe.

Hosszú kihagyás után húzódzkodtam. Nem éreztem formában magam. Megszokhattam volna már, hogy ilyenkor tudom valami bitang szinten tolni. Állok a rúd alatt és amolyan 'csak kettõt tudjak húzni rajta' fejet vágok. Erre bumm, négy, csak úgy sitty-sutty. Nyár óta nem csináltam zsinórban négyet, mindig csak kettõt-hármat, most meg kihagyás után, fáradtan ripsz-ropsz. FUCK YEAH. Késõbb tettem még egy próbát, majdnem öt is lett belõle. Az ötös már nálam eléggé kemény limit, az abszolút rekordom az három éve hét volt, de az sokba került, úgy estem le végül a rúdról és vagy fél óráig azt hittem, szétrobban a fejem. A légzés nem megfelelõ amúgy. Most is azt vettem észre, ha azt tudnám kicsit még jobban kontrollálni, simán nyomnék nyolcas-tizes sorozatokat, a karom erõsödött már annyit a fekvõtámaszoknak köszönhetõen, hogy bírja a terhelést. Föllövöm a célos listára, hogy kéne egy tizes sorozat is. Ha annyi mindenre képes vagyok, majd pont erre ne legyek?

Most viszont takarodó, hogy normálisat aludjak megint. Reggel kondi, olvasás-írás folytatás, aztán szekrényösszerakás.

Árész barátommal tegnap valahogy szóba került a baseball és azon kaptuk magunkat, hogy nagyban magyarázok usque mindent.  Kerestem neki ma egy videót, hogy lásson is, ne csak engem hallgasson, amit akartam ugyan nem találtam meg, de helyette...

Gyerekek, EZEN éppen, hogy csak el nem sírtam magam. Egy éve vagyok Boston Red Sox drukker és talán nem is lehetett volna jobb évet keresni a drukkerséghez. Fergeteges nyitómeccs volt a nagy rivális New York Yankees-szel, aminek pikantériája, hogy pár éve meg pont a Yankees felé kacsintgattam, de nem tartott sokáig. Nem sokkal késõbb történt a bostoni robbantás.

Itt, a videó elején ez jutott eszembe. A szomorúság, a tragédia, a dac, hogy a szellem akkor sem törhet meg. Nem is tört. Bajnok lett a Sox.

(Itt a zene, lyrics-szel együtt, ahogy illik. Jó néhányszor meg fogom még hallgatni, az az érzésem.)

BuborékA tegnap elõvarázsolta a korábbi öt éves tervét, amibõl kettõ már eltelt és ez eszembe juttatta a sajátokat. A régit nem bányászom elõ, inkább lássunk helyette újakat. Azaz lesz a listán idei terv, jövõ évre való, három éven belüli, öt éves és amolyan... egyáltalán. Jó sok lesz, szeretek abnormálisan sokat becélozni, aminél fizikai lehetetlenség lenne mindet megvalósítani. Miért? Mert akkor sokkal többet csinálok meg, mintha lenne mondjuk öt.

Helyszínek, ahová el kellene jutni.

Hungária
- Békés megye (még sose voltam)
- Mórra a Bornapokra (már voltam, de van olyan jó, hogy megérje többször is)
- Pestre többször lejutni
- West End-et megmutatni a családnak
- Hõsök tere (fotózás)
- Vajdahunyad vára (fotózás)
- Halászbástya + Mátyás-templom (fotózás)
- Parlament (fotózás, csak kívülrõl)
- Gellérthegy (fotózás)
- 'nem rendeltetésszerûen használni' a keszthelyi kilátót

Itália
- Velence, azon belül pedig
- Szent Márk tér
- Dózsepalota
- Campanile
- Rialto-híd
- Lido di Jesolo (ez a két olasz már megvolt ugyan korábban, de idén, Rocketgirllel közösen szeretném megvalósítani, szétfotózva mindent.)
- Firenze
- Milánó
- San Siro stadion, egy Inter meccs keretében (mindegy, ki ellen, sõt... inkább ne nagy meccs legyen)
- Róma
- Vatikán (még ha nem is vagyok keresztény, kultúrállatként érdekel)
- Trevi-kút
- Spanyol-lépcsõ
- Colosseum
- Monteriggioni (Assassin's Creed-es ellátogat ide.)
- Forlí (ide is :) )
- Bergamo
- a katedrális
- Verona (tûnjek szentimentálisnak, de mégis Rómeó és Júlia városa, na. :) )
- Nápoly

San Marino
- megnézni a pályát Imolában

Szlovákia
- Bratislava
- ha megvan még az étterem a toronyban, akkor kipróbálni azt is.

Szerbia/Románia/Ukrajna
- átmenni a határon (fotózás)

Németország
- végigmenni a Nordschleifén Cincinnatusszal, Rocketgirllel, erendirrel és Colonellel

Anglia
- London
- The Shard
- Madame Tussauds
- London Eye
- Manchester (megvolt már ugyan, de Rocketgirllel, erendirrel, Colonellel és Daxszal kimennék azért :) )
- Liverpool (egy meccsre elég lenne kimenni :) )

Írország
- Dublin (inni egy Guinnesst a Temple Bar-on a fentiekkel, valamint Cincinnatusszal és apámmal is. :) )
- Cork
- Galway

Norvégia
- Narvik (felautózni néhányadmagunkkal a móka kedvéért)

Oroszország
- Moszkva
- Blazsennij-székesegyház (Rocketgirllel közösen, addig meg 3D-s puzzle-bõl kirakni :) )
- Kreml
- Lenin-mauzóleum
- Lubjanka, de szigorúan csak KÍVÜLRÕL!!! :D (KGB-fõhadiszállás volt, vagyis nem éppen egy vidám barakk.)
- Metróállomások (Metro 2033 olvasása után ez kötelezõ :) )

USA
- New York (mi más lenne a #1? :D )
- Szabadság szobor
- Empire State Building
- futni/görkorizni egyet a Central parkban Rocketgirllel
- Washington DC (Rocketgirllel közös terv egy fõváros-túra, én meg amúgy is Falloutos vagyok, hogy már azért is mindenképpen benne legyek. :) )
- Capitol Hill (a Kongresszus kupolás épülete)
- Washington emlékmû
- Jefferson emlékmû
- Lincoln emlékmû
- Pentagon
- Boston
- a tavalyi maraton-robbantás helye
- Fenway Park (egy Red Sox meccs erejére)
- Los Angeles
- Grauman kínai színháza
- Hírességek sétánya
- Venni valami felesleges szart a Rodeo Drive-on :D
- séta a Venice Beach-i mólón
- San Francisco
- végigsétálni párszor (és szétfotózni) a Golden Gate hidat
- Las Vegas
- A Strip
- eljátszani 50 dollárt a Luxor hotel kaszinójában. Kivéve, ha elsõre nyerünk. Akkor irány a fentebbi Rodeo Drive a nyereménybõl. :D
- Wyoming
- ha bejön az írás és milliárdos lennék valahogy, akkor Cincinnatusszal veszünk egy ranchet valahol az államon belül. Is...


Kultúrállatkodás

Filmek
- A máltai sólyom (három órával a poszt után meglett. )
- Ben Hur
- Egészséges Erotika
- Kopaszkutya
- Eldorádó
- Monte Cristo grófja (2014.02.05.)
- Nagy Sándor a hódító (a régi film) (2014.02.02.)
- Indiana Jones és a Kristálykoponya királysága

Könyvek
- a tavaly megvett orosz nyelvû regényt elolvasni, nem csak a szerzõ életrajzának elsõ bekezdését kibetûzni.
- Szolzsenyicin: GULAG (szívderítõ olvasmányok tömkelege...)
- Joyce: Ulysses (inkább a GULAG még egyszer, bassza meg :D )
- Legfeljebb 3 könyvet venni magamnak az idén (eddig 0 :) )

Gasztro

- polipot enni (2014.02.14.)
- békát enni
- minden hónapban enni tonhalat az idén (január, február pipa)
- minden három hónapban enni lazacot az idén (elsõ három hónapra pipa)
- Jesoloban helyi/regionális specialitást enni
- Moszkvában kipróbálni a pirogot
- legalább ötféle fehérbort megkóstolni, amiket még nem próbáltam (Chardonnay és Muscat Ottonel kilõve)
- csinálni egy olyan cannelonit ami nem szenes
- csinálni egy szusit
- csinálni egy mujaddarát (lencsébõl, rizsbõl és hagymából)
- csinálni egy fokhagymakrémlevest

Aktivitás

- 10000 fekvõtámasz az idén (eddig kereken 699)
- átbringázni a határon majd vissza egy másik határon. (kb 50-60 km a tipp)
- a Lido-n venni egy szörfdeszkát majd Rocketgirllel közösen egy kis 'homokszörf', vagyis a bokáig érõ vízen siklani, majd borulni a nedves homokra. :D
- ha lesz télen hó és megint max. 8000-ért lesz snowboard 'ízû' deszkaszerûség, akkor az Emlékmû-dombon is össze-vissza borulni közösen. :D
- csapni egy baráti körbeli boxmeccset. Mit meccset? Baaajnoksáááágot! :D
- tartani egy 'sima' jelmezes házibulit
- tartani egy Mortal Kombat jelmezes házibulit
- ha ezek után maradnak még barátok, akkor tartani egy Star Wars jelmezes házibulit
- megírni 25 novellát az idén (eddig kettõ megvan)
- legalább 20-20 oldalt írni 3 különbözõ nagyobb volumenû irományba (eddig 3 oldal egy darabba)
- random nyomni limericket, haikut a mindennapokról (legalább 25-25 darabot - egyelõre zéró mind)
- Slam poetryzni Daxszal
- megtanulni fütyülni
- Ha az olaszok/franciák/brazilok vébédöntõt játszanak, kifesteni az arcot az ország zászlajára
- Ha az Inter kupadöntõt játszik, a csapat színére
- Ha a Carolina Panthers bejut a következõ Super Bowl-ba akkor arra is :D
- július 4-én feltenni végre a falra a 3 éve megvett USA zászlót
- nem venni magamnak egy PC-gamet se az idén [FAIL: Vettem egy Gamestart, amihez a Titan Quest Gold volt.]
- max 100 órát gamelni idén (eddig 28 óra 15 percnél tartok)
- lerajzolni a szombathelyi Felszabadulás-emlékmûvet
- ha a lerajzolás megvolt, akkor gyurmából csinálni egy makettet is belõle

Na, nem akarom tovább feltartani az internetet, egyelõre elég lesz ennyi is, majd úgyis bõvül még a lista. :D

Nézelõdtem a facebookon és kiajánlott a cucc egy olyan oldalt, hogy "Smash Cultural Marxism".

Erre kíváncsi voltam, hogy vajon mit jelenthet és az a ritka helyzet állt elõ, hogy vagy 20 perce nézem a lapon a cikkeket, de egyszerûen nem tudom egyértelmûen belõni, hogy akkor most pontosan ki-mellett/ellen van az egész ideológia.

Valami olyasmit vettem le, mintha a konzervatív, jobboldali fehér hetero pasasok mennének át rinyába, hogy mindenki más (melegek, feministák, nõk, liberálisok, baloldaliak) azon rinyál, hogy a konzervatív jobboldali fehér hetero pasasok elnyomják õket, bezzeg a konz(blablabla) nem törõdik senki. Lehet, hogy tévedek, mint mondtam, nemigen sikerült 100%-ra belõlni. Volt olyan poszt, ami mintha konstruktív lenne, hogy mondjuk ne bélyegezzék meg a melegeket, de lehet, hogy ezt valami ironikus felhangnak gondolták. Egy másikon meg a Big Ben volt látható, mögötte egy mecset és minaretek félig átlátszó 'árnyai', gondolom arra gondolnak, hogy az etnikai diverzitás fogja egy nap kihalasztani a fehéreket. Vagy mi.

Itt a cím, ha meg akarjátok nézni magatoknak: https://www.facebook.com/SmashCulturalMarxism
(Az Opera nem dögleszti meg a blogolást, viszont csak a Króm engedi belõni a linket a szöveg alá... FUCK YEAH. :)

Elkezdtem gondolkodni, én vajon mi vagyok a fentiekbõl.

Konzervatív? Talán. Sok részletben biztosan.

Jobboldali? Fuu, ezt piszok nehéz lenne belõni. Idehaza olyan, mintha mindkét oldal csak rossz, sõt egyenesen gonosz lehetne, legalábbis ilyen gondolkodású emberekkel vagyok körbevéve. Egy uncia jobb, egy uncia bal és semmi közép, mondjuk így, aztán, hogy ez milyen koktél, azt nevezzétek ti el. :)

Fehér. Hát, nem albínó az fix. :) Europid, kaukázusi, bõrszínre kreolnak mondtak az orvosi vizsgálatokon. A feketékhez képest fehér, az ázsiaiakhoz képest europid, a skandinávok viszont lehet, hogy lecigányoznának. Ha színész lennék, azt hiszem én lennék az a Jolly Joker, aki bármilyen nációjú karaktert eljátszhatna szinte, smink nélkül.

Hetero. Van ugyan egy olyan elméletem, amely szerint az ember alapvetõen biszex, legfeljebb a tengely egyik, vagy másik végét jobban preferálja, de ebbe most ne másszunk bele, maradjunk a heterónál. :)

Pasas. Ez elég egyszerû eset. Az.

Nem érzem azt, hogy elnyomna holmi liberális posvány, netán a balosok forradalmárkodnának, kihalóban lennének a fehérek, fenyegetne az a veszély, hogy kötelezõ lenne a homoszexualitás, vagy matriarchálisodna a társadalom. Igaz, fordítva se nagyon.

Zárógondolatnak egy színésznõ gondolata jutott eszembe a hidegháború idejérõl. "Volt fasiszta férjem és volt kommunista férjem is. Egyik se volt hajlandó levinni a szemetet."

Sorry mindenkitõl, hogy látszólag elhanyagolom a kommentelést, újabban ha egy percen belül nem küldöm el, akkor összeomlasztja az egész rendszert. Teszek egy próbát másik böngészõvel, hátha segít.

Noha változatlanul tart a Rocketgirllel közös maraton, hébe-hóba bevillan egy gondolat. Elvégre azért rá-ránézek a blogra, hogy kivel mi az ábra.

Kicsit mutattam neki a Forma-1 világából pár snittet. Két éve próbálok visszaszokni a száguldó cirkusz nézésére, ez tavaly másfél futamnyira sikerült, ami pont másféllel több, mint két éve. Cincinnatus nagy Ferrari drukker, én itt is próbáltam megtalálni az identitásom, vagyis, hogy melyik galerit érzem magamhoz közelinek. Tavaly a McLaren volt a favorit, de hiába a régi Senna-szeretet, valahogy ez a McLaren már nem az a McLaren, ami bõ huszonöt éve volt, vagy legalábbis nekem tûnik idegennek. A Williams se olyan, mint a kilencvenes években és arra gondoltam, hogy a Ferrari volt az elsõ, amit kisgyerekként megismertem, igaz lényegében sose drukkoltam nekik, fõleg a Schumi-érában nem, de akkor talán most, hogy két világbajnok is lesz a csapatban talán...

Na mindegy. A lényeg, hogy néztünk egy videót, ahol Senna és Prost párharcáról van szó, ami alatt a Gary Jules-féle Mad World volt bevágva (lehet jobb, ha azt mondom, a Donnie Darko zenéje). Nem szokásom érzékenykedni, de ilyenkor magától jön. A videótól és a zenétõl is. Meg attól, hogy...

...kapásból eszembe jutott erendir. Olyanok vagyunk, mint Senna és Prost, két totálisan ellentétes, végtelenül makacs, öntörvényû profi. Igaz, nekünk nem kell utálnunk egymást egy kupáért. Melyikünk melyik? Nos, akármennyire szerettem Sennát, mindegy, mennyire lenne ott elõttem példaképnek, ha azt nézem, hogy éljük az életünket, akkor erendir Senna. Én pedig Prost.

A videó linkje 

A zene linkje (lyrics-szel, ahogy kell)